Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk biztosítani. Weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Adatvédelmi szabályzatunkról itt talál információt: /adatvedelmi_nyilatkozat_3 Megértettem!
Termékek Menü

Télapó, vagy Jézuska?

TÉLAPÓ VAGY JÉZUSKA?

A karácsony előtti éjszakán gyerekek milliói bújnak ágyba szerte a világon, miközben remélt ajándékaikra gondolnak. Mikor felébrednek, az első dolguk, hogy megnézzék, járt-e már náluk a Télapó. A Télapó vált az egyik legkedveltebb karácsonyi jelképpé, és számos hagyomány kötődik hozzá. A világon mindenki ismeri a jó kedélyű, öreg, pirospozsgás arcú öregembert, aki rénszarvas szánjával egy éjszaka alatt bejárja a földünket.

A Mikulás története Szent Miklósra vezethető vissza, aki a kis-ázsiai Myra (ma Törökország területén található) püspöke volt. Szent Miklós híres volt bölcsességéről és nagylelkűségéről. A legendák szerint vagyonos család sarja volt, aki minden pénzét a szegényeknek adta. Egyesek szerint varázserővel is bírt, 340-ben halt meg, Myrában temették el.

A XI. század végén olasz keresztes lovagok magukkal vitték Szent Miklós földi maradványait Olaszországba. Tiszteletére templomot emeltek egy dél-itáliai kikötővárosban, Bariban. A Szent Miklós temploma hamar a keresztények közkedvelt helyévé vált. A látogatók elmesélték hazájukban, miket hallottak és láttak, és ennek köszönhetően Szent Miklós hírneve az egész világon elterjedt.

Európában a XII. században a Szent Miklós napja volt az ajándékozás és a jótékonyságnapja. Németországban, Franciaországban és Hollandiában december 6-án ünnepelték, ilyenkor hagyományosan megajándékozták a gyerekeket és a nincsteleneket.

Amikor a flamand gyarmatosítók elérték Amerikát, továbbra is megtartották a Sinterklaas-napot, a puritán, piros ruhás tiszteletére.

Sinterklaas Amerikában egy kicsit máshogy fest. Washington Irving így jellemezte az egyik képregényében: kövérkés, vidám holland öregember. 1823-ban Clement Moore verseinek köszönhetően a Télapó iránti rajongás folytatódott.

Az 1860-as években Thomas Nast rajzolta meg a Télapó ma ismert alakját, amelyet a „Harper” c. hetilap hasábjain mutatták be. Ahogy telt az idő, a Mikulás a világ egyre több helyére jutott el, többek közt vissza hazájába, Európába.

Sok ország azonban megtartotta a hagyományait Szent Miklóssal kapcsolatban. Néhány helyen a Télapó segédekkel járja a házakat. Hollandiában december 6-án, hajóval érkezik, és óriási könyvet visz magával, amelyben le van jegyezve, hogy viselkedtek a gyerekek abban az évben. A jók cukrot kapnak, a rosszakat pedig a Mikulás segédje, Fekete Péter magával visz.

Németországban a Télapó puttonyával a hátán és bottal a kezében megy a gyerekekhez egy krampusszal. A jó gyerekek ajándékot kapnak, a rosszakat pedig a krampusz elnáspángolja a botjával.

Olaszországban Befana, a jóságos, fekete ruhás, öreg boszorkány ajándékozza meg a gyerekeket január 6-án, vízkeresztkor. Sok spanyol ajkú országban, például Puerto Ricoban, Mexikóban és Dél Amerikában a kicsiket a három királyok ajándékozzák meg.

A franciáknál Pere Noel, azaz karácsony apó hoz ajándékot. Svájcban mindez a Kis Jézus dolga. Vannak olyan városok, ahol a hagyomány szerint mennybéli angyalok szállnak le karácsonykor, hogy megajándékozzák az embereket.

Skandináviában a Juletomte nevű manó hoz ajándékot. Angliában az Amerikában őshonos Mikulás soványabb „kollégája” Father Christmas teszi mindezt.